Eötvös Károly: A nazarénusok
Eötvös Károly (1842. március 11. – 1916. április 13.) politikus, ügyvéd, író, publicista.
Eötvös Károly 1842. március 11-én született Mezőszentgyörgyön. (Az Eötvös bárók családjával, Eötvös Józseffel és Loránddal nem állt rokonságban.) Családjának politikai nézeteit a reformkor és a nemzeti függetlenség eszméi határozták meg. 1865-ben államvizsgázott a jogi egyetemen Budapesten.
1872-ben a veszprémi kerület képviselőjévé választották. 1876-ban négy hónap után lemondott pénzügyminisztériumi állásáról, amikor tudomására jutott a kormánynak az Ausztriával kötött közgazdasági, vám- és kereskedelmi szerződése.
Irányi Dániel halála után átvette a 48-as Függetlenségi Párt elnökségét. 1893-ban azonban, kilépett, és huszonnégy társával megalapította a Függetlenségi Néppárttot. 1899-ben végleg kilépett, független liberális képviselőként maradt tagja az országgyűlésnek.
Eötvös Károly legismertebb, és legjelentősebb közéleti tette a védelem elvállalása és véghezvitele, és a megvádolt zsidók felmentésének kiharcolása volt az 1883-ban lezajlott tiszaeszlári perben. Az Európa-szerte figyelmet keltett per alapjául, Solymosi Eszter tiszaeszlári cselédlány eltűnése után elterjedt, egy középkori babonát felelevenítő szóbeszéd szolgált, ami szerint a lányt a zsidók ölték meg, a nyakát elvágták, hogy vérét a húsvéti pászkába keverjék. Híres, hétórás védőbeszéde – melyben Eötvös jogtudása, megfigyelőképessége, lélektani éleslátása, alapos természettudományos konzultációi összegződtek – reggel háromnegyed 9-től délután 4 óráig tartott. Az ezt követően kihirdetett ítélet kimondta a megvádolt zsidók felmentését.
Eötvös Károly (1842. március 11. – 1916. április 13.) politikus, ügyvéd, író, publicista.
Eötvös Károly 1842. március 11-én született Mezőszentgyörgyön. (Az Eötvös bárók családjával, Eötvös Józseffel és Loránddal nem állt rokonságban.) Családjának politikai nézeteit a reformkor és a nemzeti függetlenség eszméi határozták meg. 1863-ban (a Bach-korszakban) a Habsburg-ellenes összeesküvésben való részvétel miatt Komáromban vizsgálati fogságba került, de apja jóbarátja, egy komáromi ügyvéd segítségével kiszabadult. 1865-ben államvizsgázott a jogi egyetemen Budapesten.
1872-ben a veszprémi kerület képviselőjévé választották. 1876-ban négy hónap után lemondott pénzügyminisztériumi állásáról, amikor tudomására jutott a kormánynak az Ausztriával kötött közgazdasági, vám- és kereskedelmi szerződése.
Irányi Dániel halála után átvette a 48-as Függetlenségi Párt elnökségét. 1893-ban azonban, kilépett, és huszonnégy társával megalapította a Függetlenségi Néppárttot. 1899-ben végleg kilépett, független liberális képviselőként maradt tagja az országgyűlésnek.
Eötvös Károly legismertebb, és legjelentősebb közéleti tette a védelem elvállalása és véghezvitele, és a megvádolt zsidók felmentésének kiharcolása volt az 1883-ban lezajlott tiszaeszlári perben. Az Európa-szerte figyelmet keltett per alapjául, Solymosi Eszter tiszaeszlári cselédlány eltűnése után elterjedt, egy középkori babonát felelevenítő szóbeszéd szolgált, ami szerint a lányt a zsidók ölték meg, a nyakát elvágták, hogy vérét a húsvéti pászkába keverjék. Híres, hétórás védőbeszéde – melyben Eötvös jogtudása, megfigyelőképessége, lélektani éleslátása, alapos természettudományos konzultációi összegződtek – reggel háromnegyed 9-től délután 4 óráig tartott. Az ezt követően kihirdetett ítélet kimondta a megvádolt zsidók felmentését.
Az Ön bevásárlókosara üres.
Kiss Gábor
Villák és Kertek a Dunakanyarban
Normál ár: 2 800 Ft
Kedvezményes ár: 2 500 Ft
Gárdonyi Géza
Vallomás; Cypryán