1 500 Ft
Vagy
Várható szállítási idő:
5 munkanap

Gárdonyi Géza:
Szunyoghy miatyánkja

Írásmûvek kiadó, 2010
257 oldal
Kötés: puha kötés
ISBN: 9786155006142

Gárdonyi Géza: Szunyoghy miatyánkja

3 bölények irodalmi sorozatról:
A három nagy magyar író – a három bölény (Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza)– fajsúlyos és nagy ívű pályájának válogatott műveit sorakoztatjuk fel a könyvespolcra, hogy mindig szem előtt és kéznél lehessenek. Ők irodalmunk biztos pontjai, akiket érdemes újra és újra elolvasni. Ezért ajánljuk most az olvasók figyelmébe ezt a 33 műből álló válogatást, amely egyaránt tartalmaz ismert kötelezőket és kevéssé ismert irodalmi gyöngyszemeket.

A regény történetét egy fiatal detektív meséli el, úgy ahogyan magától a főhőstől, Szunyoghy Dánieltől hallotta. A rendőrtiszt éppen Fiuméból tart haza vasúton, amikor az út során feltűnik neki Szunyoghy és gyanússá válik a szemében. Egy körözött gyilkossal véli azonosítani, ezért beszélgetésbe elegyedik vele, izgatottan lesi minden szavát, hogy leleplezhesse. Szunyoghy történetét megismerve lassan kiderül, hogy a férfi élete pokoljárás nem kevés fordulattal, azonban hozzáállása mindvégig pozitív, humanista tud maradni, és épp arra készül, hogy ezúttal Amerikában kezdjen új életet. Hitvallása („miatyánkja”) az élet körforgásán és változékonyságán alapul.

Gárdonyi Géza, Ziegler (Agárd, 1863. aug. 3. – Eger, 1922. okt. 30.) író, költő, az MTA tagja.

Pályáját tanítóként kezdte, majd Győrben a Hazánk, a Győri Közlöny, majd a Győri Hírlap munkatársa, lett. Novellái, versei sorra jelentek meg a budapesti lapokban. 1889-ben a Szegedi Híradó, 1890–91-ben a Szegedi Napló, 1891 nyarától néhány hónapig az Arad és vidéke munkatársa. 1891-ben Argyrus librettójával elnyerte a Műbarátok Köre pályadíját. 1892–97 között a Magyar Hírlap munkatársa, ahova zenei vonatkozású cikkeket is írt. Barna Izsó operettzenéjéhez szöveget is készített (A paradicsom.) Az én falum (1898), az Egri csillagok (1901) megjelenése, A bor c. színművének hatalmas sikere a Nemzeti Színházban (1901) az ország egyik legolvasottabb írójává tette. 1903-ban a Kisfaludy Társaság tagja.

Élete vége felé nemegyszer misztikus pszichologizálás felé fordult, ábrázolásmódjába zavaró, hamis romantika vegyült, történelemszemléletét Schopenhauer pesszimista filozófiája befolyásolta. Korai művei azonban a magyar irodalom számottevő értékei. Az egri várban temették el.