Benedek Elek: Ezüst mesekönyv
Padmanaba (Az Ezeregyéjszaka meséibõl)
Ali herceg (Arab mese)
Ámor és Pszíhe (Latin mese)
A varázsturbán, a korbács meg a szõnyeg (Török mese)
Jó és Gonosz utazása (Kirgiz mese)
A hét boldog esztendõ (Zsidó mese)
Vilfridur Völufegri (Izlandi mese)
Az átváltozás (Arab mese)
Ámisz és Ámil (Angol mese)
Az okos leány (Szicíliai mese)
A ládikó (Zsidó mese)
A szürke ember (Izlandi mese)
A világszép leány (Újgörög mese)
A macska (Izlandi mese)
A szerencse városa (Spanyol mese)
Giufa (Szicíliai mese)
A világlátott békák (Japán mese)
Az arany gomb (Izlandi mese)
A kõkastély (Svájci mese)
Az arany almafa (Újgörög mese)
A veres ökör (Angol mese)
Ázem és a tündérkisasszony (Az Ezeregyéjszaka meséibõl)
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szept. 29. – Kisbacon, 1929. aug. 17.) újságíró, író
Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment. A Budapesti Hírlap és más lapok munkatársa. 1887-től 1892-ig ogy.-i képviselő, egy ideig szabadelvű párti, majd a nemzeti pártba lépett át. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. 1889-ben Pósa Lajossal együtt megindította az első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklapot, Az Én Újságomat. Ifjúsági könyvsorozata a Kis Könyvtár. 1900-ban a Kisfaludy Társaság tagja lett. Az ifjúság számára meseátdolgozásokat (Ezeregyéjszaka, Grimm meséi), verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket írt. Szerkesztette a Cimbora című ifjúsági lapot.
Mint meseíró a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Az Ön bevásárlókosara üres.
