1 700 Ft
Vagy
Várható szállítási idő:
5 munkanap

Gárdonyi Géza:
Ida regénye

Írásmûvek kiadó, 2010
377 oldal
Kötés: puha kötés
ISBN: 9789638885425

Gárdonyi Géza: Ida regénye

3 bölények irodalmi sorozatról:
A három nagy magyar író – a három bölény (Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza)– fajsúlyos és nagy ívű pályájának válogatott műveit sorakoztatjuk fel a könyvespolcra, hogy mindig szem előtt és kéznél lehessenek. Ők irodalmunk biztos pontjai, akiket érdemes újra és újra elolvasni. Ezért ajánljuk most az olvasók figyelmébe ezt a 33 műből álló válogatást, amely egyaránt tartalmaz ismert kötelezőket és kevéssé ismert irodalmi gyöngyszemeket.

Idát, a fiatal tanárnőt elbocsátják a zárdából egy félreértésen alapuló levélhistória miatt. Apja a gazdag egri borkereskedő könnyű életet él, s hogy lánya ebben ne zavarja, apróhirdetés útján férjhez akarja adni. Ida hozományvadásznak tartja a leánykérőbe érkező Balogh Csabát, de igent mond, csak hogy otthonról szabaduljon. Csaba, egy kényszerhelyzetben levő tehetséges festőművész, a hozományból nővére birtokát akarja tehermentesíteni, és kész elfogadni Ida azon kikötését, hogy házasságuk csupán látszatházasság lesz.
A fiatalok esküvő után Münchenben telepednek le, ahol Ida idegenkedése lassan csökken, s kölcsönös ismerkedésük finom rezdülései, egyre erősödő kölcsönös vonzalmuk megszabadítja őket szorongásaiktól, míg végül a két megsebzett lélek tartózkodó kapcsolatából lassan nyílt szerelem, sőt igazi házasság szövődik.

Gárdonyi Géza, Ziegler (Agárd, 1863. aug. 3. – Eger, 1922. okt. 30.) író, költő, az MTA tagja.

Pályáját tanítóként kezdte, majd Győrben a Hazánk, a Győri Közlöny, majd a Győri Hírlap munkatársa, lett. Novellái, versei sorra jelentek meg a budapesti lapokban. 1889-ben a Szegedi Híradó, 1890–91-ben a Szegedi Napló, 1891 nyarától néhány hónapig az Arad és vidéke munkatársa. 1891-ben Argyrus librettójával elnyerte a Műbarátok Köre pályadíját. 1892–97 között a Magyar Hírlap munkatársa, ahova zenei vonatkozású cikkeket is írt. Barna Izsó operettzenéjéhez szöveget is készített (A paradicsom.) Az én falum (1898), az Egri csillagok (1901) megjelenése, A bor c. színművének hatalmas sikere a Nemzeti Színházban (1901) az ország egyik legolvasottabb írójává tette. 1903-ban a Kisfaludy Társaság tagja.

Élete vége felé nemegyszer misztikus pszichologizálás felé fordult, ábrázolásmódjába zavaró, hamis romantika vegyült, történelemszemléletét Schopenhauer pesszimista filozófiája befolyásolta. Korai művei azonban a magyar irodalom számottevő értékei. Az egri várban temették el.