Regény

A Midás király első, nagyobbik fele erőteljesen képviseli a pozitivizmus, a naturalizmus ihletését. Annál feltűnőbb a regény második felének impresszionisztikus, szkeptikus hangulata.

Fiatal, élvezeteket és szerelmeket gyűjtögető tehetséges festő életének legnagyobb fordulatát élhetjük át a regényben...

„A pénz nem boldogít, csak akkor ha van!”....

...Emmi lop, csal, bánt, komisz és hazudik és jó vele lenni...

...Ez az alig ismert könyv egyaránt érdekes lehet annak is, aki már olvasta Arany Toldiját, és annak is, aki még tanulmányai során most ismerkedik vele.

Bohémek világával kezdődik a könyv. Jogász, festő, bölcsész élik együtt a boldog ifjú és diákéveket. Aztán házasság, karrier, és feltárul a kor korrupt világa...

Gárdonyi bizonyára sokat merített ebből a műből, mely a 150 éves török hódoltság idején játszódik, hiszen szinte egy az egyben megtalálhatjuk nála is az ismerős motívumokat: török rabság, szökés és szerelem, árulás és ármány, hősiesség és vitézség, végül pedig a gigászi ostrom.

A napló- és levélformában írt regény az arisztokrata Gusztáv és a polgárlány Júlia szerelmét mutatja be, melynek végkifejleteként Gusztáv a világtól és önmagától megundorodva a karthauzi szerzetesek örök némaságával bünteti önmagát.