Kisfaludy Sándor: Kisfaludy Sándor összes költeménye
A Regék a magyar előidőkből című verses elbeszélésgyűjteményében a nemesi életérzés és világkép válságait énekelte meg, szemléletében és stílusában az egyre inkább tért hódító romantikához közeledve.
Kisfaludy Sándor (Sümeg, 1772. szept. 27. – Sümeg, 1844. okt. 18.): költő, az MTA és a Kisfaludy Társaság rendes tagja
A hazai nemesség legnépszerűbb költője volt a XIX. század elején. Középbirtokos nemesi származású, Kisfaludy Károly bátyja. Győrött és Pozsonyban filozófiát és jogot tanult, 1792-től kadét az erdélyi Lipót-huszároknál, 1793-ban kinevezték hadnagynak a bécsi testőrséghez. 1795-ben a megszigorított fegyelem elleni tiltakozás miatt áthelyezték a sorkatonasághoz. Itt kezdett írni. 1799-ben otthagyta a katonaságot, megkérte és 1800 elején feleségül vette Szegedy Rózát. Szerelme és házassága történetét Himfy szerelmei címmel két epikus lírai versfüzetben írta meg (az első rész, a Kesergő szerelem 1801-ben, a második, a Boldog szerelem 1807-ben jelent meg). Az 1809. évi nemesi felkelésen József nádor szárnysegéde. Hazafias szózatával a franciák elleni harcra buzdított, később pedig megírta a felkelés történetét, de a bécsi udvar megtiltotta kiadását. Utolsó, befejezetlen művében (Regeköltőnek hattyúdala) saját életét és a nemesség történetét írta meg. Élete végén Kossuthtal vitázott, mert az lekicsinylően írt a nemesi felkelésről. Ellensége volt Kazinczy nyelvi reformjának. Munkáiért 1833-ban Vörösmartyval megosztva kapta az MTA nagyjutalmát.
Az Ön bevásárlókosara üres.
