1 700 Ft
Vagy
Várható szállítási idő:
5 munkanap

Kisfaludy Sándor:
Kisfaludy Sándor összes költeménye

Írásmûvek Kiadó, 2010
465 oldal
Kötés: puha kötés
ISBN: 9786155006395

Kisfaludy Sándor: Kisfaludy Sándor összes költeménye

Miközben pártfogolta a színjátszást, és jelentős szerepe volt az 1831-ben megnyílt balatonfüredi színház létrehozásában, vezetésében, műveit számos nyelvre lefordították a korabeli Európában. Kisfaludy Sándor művei közül nevét leginkább az 1801-től megjelent Himfy szerelmei című verses füzetei tették ismertté. Újszerű műfajt teremtett: a dalciklust, melyben az énekek és dalok fölváltva ismétlődnek, az énekek a cselekmény vázát adják, míg a dalok erre utaló vallomások. A sorozat legjobb, legösszetettebb darabja az A kesergő szerelem című első rész, amely lírai alkotás, de epikus váza van, s találóan “poétai románcnak” nevezték.
A Regék a magyar előidőkből című verses elbeszélésgyűjteményében a nemesi életérzés és világkép válságait énekelte meg, szemléletében és stílusában az egyre inkább tért hódító romantikához közeledve.

Kisfaludy Sándor (Sümeg, 1772. szept. 27. – Sümeg, 1844. okt. 18.): költő, az MTA és a Kisfaludy Társaság rendes tagja

A hazai nemesség legnépszerűbb költője volt a XIX. század elején. Középbirtokos nemesi származású, Kisfaludy Károly bátyja. Győrött és Pozsonyban filozófiát és jogot tanult, 1792-től kadét az erdélyi Lipót-huszároknál, 1793-ban kinevezték hadnagynak a bécsi testőrséghez. 1795-ben a megszigorított fegyelem elleni tiltakozás miatt áthelyezték a sorkatonasághoz. Itt kezdett írni. 1799-ben otthagyta a katonaságot, megkérte és 1800 elején feleségül vette Szegedy Rózát. Szerelme és házassága történetét Himfy szerelmei címmel két epikus lírai versfüzetben írta meg (az első rész, a Kesergő szerelem 1801-ben, a második, a Boldog szerelem 1807-ben jelent meg). Az 1809. évi nemesi felkelésen József nádor szárnysegéde. Hazafias szózatával a franciák elleni harcra buzdított, később pedig megírta a felkelés történetét, de a bécsi udvar megtiltotta kiadását. Utolsó, befejezetlen művében (Regeköltőnek hattyúdala) saját életét és a nemesség történetét írta meg. Élete végén Kossuthtal vitázott, mert az lekicsinylően írt a nemesi felkelésről. Ellensége volt Kazinczy nyelvi reformjának. Munkáiért 1833-ban Vörösmartyval megosztva kapta az MTA nagyjutalmát.