Tóth Árpád:
Tóth Árpád összes verse

Tóth Árpád: Tóth Árpád összes verse

Tóth Árpád (Arad, 1886. április 14. – Budapest, 1928. november 7.) költő

 A XX. század legnagyobb magyar elégiaköltője Tóth Árpád. A szomorúság olyan egyértelműen jelenik meg költészete nagyobbik részében, mint keveseknél. Ez a bánat azonban pompás, zeneien zengő, gondosan csiszolt formában nyer megfogalmazást. Tóth Árpád a XX. század egyik legnagyobb magyar formaművésze, e téren egyenrangú Babitscsal és Kosztolányival. Ő is a Nyugat nagy nemzedékének első gárdájához tartozik.

 Nagyon rossz családi körülmények között élt. Két családi örökségét, a szegénységet és a tüdőbajt súlyosbította a mesteremberi sorból szobrásszá lett, szertelen és indulatos apa művész-kálváriája. Nagy álmait átmeneti sikerek után kudarcok és szégyenek csúfolták meg. A bukás a családot és az érzékeny idegzetű fiút különösen megviselte. Az egyetemi évek nyeresége elsősorban az otthon nyomasztó légköréből való szabadulás volt. Inkább él az irodalomban, mint az életben. egészen korán feltűnt verseinek szinte iparművészi csiszoltsága. Pesszimizmusa azonban odakapcsolta a modern költők vállalt dekadenciájához.

1918-ban a Vörösmarty Akadémia titkárává választották, 1921 őszén pedig végre Az Est munkatársa lett, ahová „színes” híreket, politikai glosszákat írt. Itt jelentek meg ezután kritikái és szépírói művei is.

1928. november 7-én, mindössze 42 évesen hunyt el Budapesten. Korai halálát tüdőbetegsége okozta.