Jókai Mór: Az új földesúr
A három nagy magyar író – a három bölény (Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza)– fajsúlyos és nagy ívű pályájának válogatott műveit sorakoztatjuk fel a könyvespolcra, hogy mindig szem előtt és kéznél lehessenek. Ők irodalmunk biztos pontjai, akiket érdemes újra és újra elolvasni. Ezért ajánljuk most az olvasók figyelmébe ezt a 33 műből álló válogatást, amely egyaránt tartalmaz ismert kötelezőket és kevéssé ismert irodalmi gyöngyszemeket.
Jókainak egyik legnépszerűbb s egyben legvitatottab regénye. Azok a remények, melyek a polgárosodásért küzdő magyarság legjobbjait fölvillanyozták, a regény megírásának idején szétfoszlani látszottak. A reménytelenségnek ebben az időszakában Jókai bizakodása időszerűtlennek tűnik. Jókai vigasztaló és bizakodásra serkentő tézisregényt írt, a magyar jellem és a magyar föld asszimiláló erejét akarja példázni, azt a tételt sugalmazza, hogy nemzeti erényeink az ellenséget is megszelídítik, sőt pártunkra állítják. Félreértették Jókainak az 1890-es években írott visszatekintő szavát, amikor Ankerschmidt alakja mögött a Magyarországon birtokot vásárló Haynau modelljét vélték felfedezni, az viszont igaz, hogy Garamvölgyi unokaöccsét, Aladárt a szabadságharc híres hőséről, Bereczky Jánosról mintázta. A lélektani következetlenséget Jókai szemére hányó bírálói is elismerték, hogy Ankerschmidt megmagyarosodása alaposabban és hitelesebben van motiválva, mint más hőseinek átalakulása. Mindenesetre a könyv anekdotizmusa, humora, biedermeier érzelmessége finom színfoltként olvad bele a zsánerszerű alapszövetbe. A passzív rezisztencia magasztalásában kétségkívül ma is érzünk valamiféle "karón pipázó" magyar flegmatikus fölényt, már-már abszurd bizakodást a jobb jövőben, amit olyan szellemesen érzékeltet a zárófejezetben. AZ Új földesúr nyelvi művészetének is legmagasabb színvonalát reprezentálja, egyebek között azért, mert az olykor rovására írt latinizmusok és germanizmusok itt a beolvadási igyekezet affektációjaként mélyebb tartalmi jelentést nyernek. A regény a klasszikus magyar irodalom nem avuló értékei közé tartozik.
Jókai Mór (Komárom, 1825. febr. 18. – Bp., 1904. máj. 5.) regényíró, a magyar romantikus próza legkiemelkedőbb képviselője
Élénk kereskedelmet folytató szülővárosában korán megismerkedett a kisnemesek, polgárok, kereskedők, hajósok és katonák életével. Első verse tízéves korában jelent meg a Társalkodóban. A pápai református gimnáziumban kötött barátságot az akkor 19 éves Petőfivel. Első regényének, a Hétköznapoknak sikere után (1846) az írói hivatásnak kötelezte el magát. Tagja volt 1846 elején a Tízek Társaságának, majd a következő évben átvette Frankenburgtól az Életképek szerkesztését, s ezt a radikális írók szépirodalmi lapjával fejlesztette. Demokratikus érzelmeit azzal is kifejezésre juttatta, hogy nevéből a nemesi származásra emlékeztető y-t i-re változtatta. Vezető szerepe volt a március 15-i eseményekben, részt vett a 12 pont fogalmazásában, később beállt nemzetőrnek és elkísérte Kossuthot toborzó körútjára. 1849 elejéig megalkuvás nélkül szolgálta a forradalmat, élethalálharcot hirdetett a Habsburgok ellen. Majd egy rövidebb időre a Békepárt híve lett, ennek követeléseit népszerűsítette, és elvállalta a békepárti Esti Lapok szerkesztését. A tavaszi győzelmek és Madarászék veresége után újból Kossuth mellé állt. A végsőkig való kitartásra buzdított, követte a kormányt Pestre, Szegedre és Aradra.
Nagyszabású történeti regényei rövid időn belül a legnépszerűbb íróvá avatták. Megtalálta azt a témát, amelyik legjobban illett hozzá: az újnak és a réginek a közelmúltban lezajlott küzdelmét. Később írt színművei közül azok arattak sikert, amelyekkel regényeit dramatizálta. A kiegyezést követő évtizedben gyors egymásutánban írta legjobb regényeit, amelyek részben a hősi közelmúltat festik, részben az ország kapitalizálódásával foglalkoznak. Emellett az ország egyik legnépszerűbb publicistája is lett. A polgárosodó rétegek liberális elveit hirdette.
1894-ben ötvenéves írói jubileumát rendkívüli melegséggel ünnepelték országszerte, műveiből százkötetes díszkiadást jelentettek meg. Regényeit haláláig töretlen szorgalommal írta, átlagos színvonaluk sokat hanyatlott. Több mint egy évszázadon át a legtöbbet olvasott magyar író volt, népszerűségét ma sem vesztette el. Műveit számos idegen nyelvre lefordították. Kb. kétszáz kötetes életművet hagyott hátra. A legnagyobbat a regényben alkotta, bár kitűnő novellákat is írt. Szemléletes tájleírásai, nyelvi gazdagsága, magyaros mondatfűzése, kitűnő zsánerfiguráinak nagy száma, népi eredetű humora és legfőképp páratlan mesemondó készsége miatt helye irodalmunk legnagyobbjai közt van.
Az Ön bevásárlókosara üres.
