Jókai Mór: Névtelen vár
A három nagy magyar író – a három bölény (Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza)– fajsúlyos és nagy ívű pályájának válogatott műveit sorakoztatjuk fel a könyvespolcra, hogy mindig szem előtt és kéznél lehessenek. Ők irodalmunk biztos pontjai, akiket érdemes újra és újra elolvasni. Ezért ajánljuk most az olvasók figyelmébe ezt a 33 műből álló válogatást, amely egyaránt tartalmaz ismert kötelezőket és kevéssé ismert irodalmi gyöngyszemeket.
Az 1877-ben született Névtelen vár cselekménye francia földön indul, ahonnan a francia forradalomban kivégzett királynő, Marie Antoinette kislánya menekülni kényszerül. A lányt a Fertő tó partján álló kastélyba, a Névtelen várba fogadja be magához a Magyarországra emigrált francia gróf. Fertőszeg így a történetben a nemzetközi érdeklődés középpontjába kerül, és lakóinak életét nemcsak a környék, hanem a párizsi titkosrendőrség gépezetén keresztül maga Napóleon is figyelteti.
Jókai egyik legromantikusabb regénye, teli titokkal, cselszövéssel, éteri szerelemmel, és magával ragadó leírás a Fertő-vidékről, a régi magyar életről, az ősi nemesi világról.
Jókai Mór (Komárom, 1825. febr. 18. – Bp., 1904. máj. 5.) regényíró, a magyar romantikus próza legkiemelkedőbb képviselője
Élénk kereskedelmet folytató szülővárosában korán megismerkedett a kisnemesek, polgárok, kereskedők, hajósok és katonák életével. Első verse tízéves korában jelent meg a Társalkodóban. A pápai református gimnáziumban kötött barátságot az akkor 19 éves Petőfivel. Első regényének, a Hétköznapoknak sikere után (1846) az írói hivatásnak kötelezte el magát. Tagja volt 1846 elején a Tízek Társaságának, majd a következő évben átvette Frankenburgtól az Életképek szerkesztését, s ezt a radikális írók szépirodalmi lapjával fejlesztette. Demokratikus érzelmeit azzal is kifejezésre juttatta, hogy nevéből a nemesi származásra emlékeztető y-t i-re változtatta. Vezető szerepe volt a március 15-i eseményekben, részt vett a 12 pont fogalmazásában, később beállt nemzetőrnek és elkísérte Kossuthot toborzó körútjára. 1849 elejéig megalkuvás nélkül szolgálta a forradalmat, élethalálharcot hirdetett a Habsburgok ellen. Majd egy rövidebb időre a Békepárt híve lett, ennek követeléseit népszerűsítette, és elvállalta a békepárti Esti Lapok szerkesztését. A tavaszi győzelmek és Madarászék veresége után újból Kossuth mellé állt. A végsőkig való kitartásra buzdított, követte a kormányt Pestre, Szegedre és Aradra.
Nagyszabású történeti regényei rövid időn belül a legnépszerűbb íróvá avatták. Megtalálta azt a témát, amelyik legjobban illett hozzá: az újnak és a réginek a közelmúltban lezajlott küzdelmét. Később írt színművei közül azok arattak sikert, amelyekkel regényeit dramatizálta. A kiegyezést követő évtizedben gyors egymásutánban írta legjobb regényeit, amelyek részben a hősi közelmúltat festik, részben az ország kapitalizálódásával foglalkoznak. Emellett az ország egyik legnépszerűbb publicistája is lett. A polgárosodó rétegek liberális elveit hirdette.
1894-ben ötvenéves írói jubileumát rendkívüli melegséggel ünnepelték országszerte, műveiből százkötetes díszkiadást jelentettek meg. Regényeit haláláig töretlen szorgalommal írta, átlagos színvonaluk sokat hanyatlott. Több mint egy évszázadon át a legtöbbet olvasott magyar író volt, népszerűségét ma sem vesztette el. Műveit számos idegen nyelvre lefordították. Kb. kétszáz kötetes életművet hagyott hátra. A legnagyobbat a regényben alkotta, bár kitűnő novellákat is írt. Szemléletes tájleírásai, nyelvi gazdagsága, magyaros mondatfűzése, kitűnő zsánerfiguráinak nagy száma, népi eredetű humora és legfőképp páratlan mesemondó készsége miatt helye irodalmunk legnagyobbjai közt van.
Az Ön bevásárlókosara üres.
