Kosztolányi Dezsõ:
Pacsirta

Írásmûvek Kiadó, 2010

214 oldal
Kötés: puha kötés
ISBN: 9789638883650

Kosztolányi Dezsõ: Pacsirta

A tökéletes lélektani hitelességgel megírt regény néhány nap történetébe egy egész élet, sőt életforma teljes reménytelenségét mutatja be. Egy öregedő házaspár az egész életét rááldozza csúnya, szerencsétlen, pártában maradt lányára. Amikor a Pacsirtának becézett lány rövid időre elutazik, a szülők a maguk szerény és kispolgári módján mégiscsak kitörnek a bezártságból – ám Pacsirta hazajön, és ismét rájuk kényszeríti az élet mereven megszabott kereteit. Mindenki vétkes és mindenki áldozat; az értelmetlen szenvedésből egyedül a naiv és feltétlen hit jelent – illetve csak jelentene – kiutat.

Kosztolányi Dezső (Szabadka, 1885. márc. 29. – Bp., 1936. nov. 3.): költő, író, műfordító, újságíró.

A Nyugat első nemzedékének kiemelkedő alakja, megindulásától egyik vezető munkatársa. Számos napilap és folyóirat részére írt vezércikkeket, tárcákat, irodalmi és színházi kritikákat. A polgári gondolkodás és életforma egyik legkitűnőbb művészi kifejezője és összefoglalója. Humanizmus és játékosság sajátosan kapcsolódik össze műveiben. A magyar nyelv fennmaradásáért és tisztaságáért szenvedélyesen harcolt cikkeiben. Műfordításaival Shakespeare, Oscar Wilde, a modern Ny-európai költészet megismertetésére törekedett. Erősen érdeklődött a freudi mélylélektan, a tudat alatti ismeretek iránt. Megérezte, hogy ennek tanulságai elsősorban a történéses művekben hasznosíthatók, így az elbeszélő prózához fordulta 20-as években.

Ebben az időben egyre-másra jelentek meg verseskötetei, elbeszélés-gyűjteményei és regényei. Itthon és külföldön egyaránt elismerték: A véres költő c. regényét az MTA Péczely-díjjal jutalmazta, Thomas Mann megkülönböztetett figyelemmel és barátsággal érdeklődött iránta. József Attilát szeretettel segítette és támogatta, ellenben Ady líráját élesen támadta (A Toll, 1929). Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak (1928), a La Fontaine Társaság társelnöke, a magyar. PEN Club első elnöke (1930). Munkásságában a 20-as évek végétől haláláig a rövid prózai műfajok és a líra foglalták el a központi helyet. A 30-as évek elején rákbetegség támadta meg, megmenteni nem lehetett. Írói és újságírói tevékenységét élete utolsó hónapjától eltekintve – mindvégig folytatta.

Édes Anna, Pacsirta, Aranysárkány c. regényeit filmre vitték. Verseit, elbeszéléseit és regényeit több idegen nyelvre fordították.

Kosaram

Az Ön bevásárlókosara üres.