Jókai Mór:
Az arany ember

Írásmûvek kiadó, 2010

651 oldal
Kötés: puha kötés
ISBN: 9786155006173

Jókai Mór: Az arany ember

3 bölények irodalmi sorozatról:
A három nagy magyar író – a három bölény (Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza)– fajsúlyos és nagy ívű pályájának válogatott műveit sorakoztatjuk fel a könyvespolcra, hogy mindig szem előtt és kéznél lehessenek. Ők irodalmunk biztos pontjai, akiket érdemes újra és újra elolvasni. Ezért ajánljuk most az olvasók figyelmébe ezt a 33 műből álló válogatást, amely egyaránt tartalmaz ismert kötelezőket és kevéssé ismert irodalmi gyöngyszemeket.

Tímár Mihály egy a szultán üldözte török úr kincseit hozza fel a Dunába süllyedt hajóból, hogy megnyerje magának a török szépséges lányának elismerését. Majd a kincsek birtokosaként üzletelni kezd gabonával, telekkel, földbérlettel, és az arany még több arannyá változik kezében. Tímár így már milliomosként kéri meg a "szegény" török lány, Timea kezét, aki hálából igent mond, de szerelmet nem adhat neki. "Alabástrom szobor" felesége és az üzleti pálya ridegsége meghasonlásra kényszerítik a férfit, és elmenekül oda, ahol nem a vagyona, hanem emberi mivolta számít: a térképen még nem jelölt Senki-szigetére, Noémihez.

Jókai Mór (Komárom, 1825. febr. 18. – Bp., 1904. máj. 5.) regényíró, a magyar romantikus próza legkiemelkedőbb képviselője

Élénk kereskedelmet folytató szülővárosában korán megismerkedett a kisnemesek, polgárok, kereskedők, hajósok és katonák életével. Első verse tízéves korában jelent meg a Társalkodóban. A pápai református gimnáziumban kötött barátságot az akkor 19 éves Petőfivel. Első regényének, a Hétköznapoknak sikere után (1846) az írói hivatásnak kötelezte el magát. Tagja volt 1846 elején a Tízek Társaságának, majd a következő évben átvette Frankenburgtól az Életképek szerkesztését, s ezt a radikális írók szépirodalmi lapjával fejlesztette. Demokratikus érzelmeit azzal is kifejezésre juttatta, hogy nevéből a nemesi származásra emlékeztető y-t i-re változtatta. Vezető szerepe volt a március 15-i eseményekben, részt vett a 12 pont fogalmazásában, később beállt nemzetőrnek és elkísérte Kossuthot toborzó körútjára. 1849 elejéig megalkuvás nélkül szolgálta a forradalmat, élethalálharcot hirdetett a Habsburgok ellen. Majd egy rövidebb időre a Békepárt híve lett, ennek követeléseit népszerűsítette, és elvállalta a békepárti Esti Lapok szerkesztését. A tavaszi győzelmek és Madarászék veresége után újból Kossuth mellé állt. A végsőkig való kitartásra buzdított, követte a kormányt Pestre, Szegedre és Aradra.

Nagyszabású történeti regényei rövid időn belül a legnépszerűbb íróvá avatták. Megtalálta azt a témát, amelyik legjobban illett hozzá: az újnak és a réginek a közelmúltban lezajlott küzdelmét. Később írt színművei közül azok arattak sikert, amelyekkel regényeit dramatizálta. A kiegyezést követő évtizedben gyors egymásutánban írta legjobb regényeit, amelyek részben a hősi közelmúltat festik, részben az ország kapitalizálódásával foglalkoznak. Emellett az ország egyik legnépszerűbb publicistája is lett. A polgárosodó rétegek liberális elveit hirdette.

1894-ben ötvenéves írói jubileumát rendkívüli melegséggel ünnepelték országszerte, műveiből százkötetes díszkiadást jelentettek meg. Regényeit haláláig töretlen szorgalommal írta, átlagos színvonaluk sokat hanyatlott. Több mint egy évszázadon át a legtöbbet olvasott magyar író volt, népszerűségét ma sem vesztette el. Műveit számos idegen nyelvre lefordították. Kb. kétszáz kötetes életművet hagyott hátra. A legnagyobbat a regényben alkotta, bár kitűnő novellákat is írt. Szemléletes tájleírásai, nyelvi gazdagsága, magyaros mondatfűzése, kitűnő zsánerfiguráinak nagy száma, népi eredetű humora és legfőképp páratlan mesemondó készsége miatt helye irodalmunk legnagyobbjai közt van.

Kosaram

Az Ön bevásárlókosara üres.