Krúdy Gyula:
A podolini kísértet

Krúdy Gyula: A podolini kísértet

Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. okt. 21. – Bp., 1933. máj. 12.)

 A modern magyar prózaírás kiváló mestere. Apja dzsentri, anyja paraszt származású volt. Szülővárosában, Szatmárnémetiben végezte iskoláit. 1896-ban költözött Budapestre, ahol haláláig élt és dolgozott. A legtöbb újságnak így a Nyugatnak is munkatársa, tárcaírója. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete megjelent, de már ekkor tudatosan alakította speciális, rá jellemző múltidéző stílusát, és műveibe szőtte szűkebb hazájának, a Nyírségnek táji jellegét. Távol tartotta magát minden irodalmi csoportosulástól, így lett a 20. század irodalmának kiemelkedő magánosa. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent  A vörös postakocsi című regényével szerzett.

Több rokonszenvező cikket írt a Tanácsköztársaság mellett, amelynek megdöntése után háttérbe szorították. Később sem jutott hozzá az írásművészetét megillető elismeréshez, csak halála előtt 3 évvel kapta meg Móricz Zsigmonddal együtt a Rothermere-díjat. Félszáznál több regényt, mintegy 3000 elbeszélést, több ezer cikket, karcolatot, krokit és hét színdarabot hagyott hátra. Az arany meg az asszony című egyfelvonásosából Kenessey Jenő később operát készített. Művei a felszabadulás, különösen 1957 után többszöri kiadásokban jelentek meg, idegen nyelvekre is lefordították.