1 500 Ft
Vagy
Várható szállítási idő:
5 munkanap

Mikszáth Kálmán:
A sipsirica / A vén gazember

Írásmûvek kiadó, 2010
280 oldal
Kötés: puha kötés
ISBN: 9786155040368

Mikszáth Kálmán: A sipsirica / A vén gazember

3 bölények irodalmi sorozatról:
A három nagy magyar író – a három bölény (Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza)– fajsúlyos és nagy ívű pályájának válogatott műveit sorakoztatjuk fel a könyvespolcra, hogy mindig szem előtt és kéznél lehessenek. Ők irodalmunk biztos pontjai, akiket érdemes újra és újra elolvasni. Ezért ajánljuk most az olvasók figyelmébe ezt a 33 műből álló válogatást, amely egyaránt tartalmaz ismert kötelezőket és kevéssé ismert irodalmi gyöngyszemeket.

A vén gazember
A kisregény Mikszáth nagy műveinek sorába tartozik, história egy gazdatisztről, aki egész életén keresztül orcátlanul lopja gazdája, az Inokay bárók kártyás utódjának gazdaságát, hogy azután végrendeletében a hatalmasra duzzadt vagyonát immáron koldusbotra jutott ura gyermekeire hagyja. A történetet tekinthetjük a Szent Péter esernyője párdarabjának, látszólag ez is habkönnyű história, ám mindenekelőtt arról szól, hogy pénz és tisztesség összeférhetetlenek, hogy a századvég társadalmi berendezkedése torz és elviselhetetlen, és az úri becsület nem egyéb arcátlan hazugságnál. A kisregény szépségét azonban éppen az adja, hogy Mikszáth minderről közvetlenül szinte szót sem ejt, mindezt csak sugallja, érintőlegesen érzékelteti, felfedezését az olvasóra bízza.

A sipsirica
A tabáni vendéglők idillikus, kispolgári közegében indul a történet, majd keretet alkotva a befejezésnél köszön újra vissza Druzsba tanár úr történetének elbeszélésében. A Fehér Pávát a lengyel Jahodovszka asszony vezeti; vendégeinek kedvence egyedül nevelt lánya, Sipsirica. Jahodovszkát a tökéletes anya példájaként tisztelik, aki minden áldozatra kész lányáért, azonban ezt a képet megzavarja egy rejtélyes alak felbukkanása, majd Sipsirica eltűnése. A félénk Druzsba tanár úr, akinek a neve visszafelé olvasva "abszurd", távoli kiküldetése során megdöbbenve fedezi föl, hogy az excellenciás úr megvásárolta anyjától, és egy külvilágtól elzárt kastélyban rejtegeti a szeretőjévé tett gyereklányt. Mikor Druzsba a lány után megy képtelenül bizarr és ijesztő jelenségekkel találkozik.

Mikszáth Kálmán (1847. jan. 16. – 1910. máj. 28.) író, újságíró, nagymestere a magyar kritikai realista prózának, az MTA tagja

Már gyermekkorában közvetlen kapcsolatba került a néppel, amely meghatárota késöbbi írói pályáját. Különböző fővárosi lapokba írogatott, híresek voltak parlamenti karcolatai.  Szépírói munkássága Szegeden bontakozott ki, itt csíráztak ki benne a Tót atyafiak (Bp., 1881) és A jó palócok (Bp., 1882) történetei, ezek a hagyomány nélküli novellaremekek, amelyekkel egy csapásra az ország egyik legjelentősebb írója lett. Nagyszabású regényei közül első és legnagyobb sikerét a Szent Péter esernyőjével (Bp., 1895) és a Beszterce ostromával (Bp., 1895) aratta.Tagja volt a Petőfi (1878) és a Kisfaludy (1882) Társaságnak.

Nevének vonzóereje már a 80-as évek elejétől Jókaiéval vetekszik. 1907-ben Összegyűjtött munkáiért az MTA nagyjutalmát nyerte el. Műveit a világ sok nyelvén olvassák.

Írói pályája egybeesik az országnak a kiegyezést követő fejlődésével. Írásművészetét azonban nem a hibák és bűnök elkendőzésének szolgálatába állította, hanem tükröt igyekezett tartani korának.