1 200 Ft
Vagy
Várható szállítási idő:
5 munkanap

Mikszáth Kálmán:
Nemzetes uraimék

Írásmûvek kiadó, 2010
222 oldal
Kötés: puha kötés
ISBN: 9786155040320

Mikszáth Kálmán: Nemzetes uraimék

3 bölények irodalmi sorozatról:
A három nagy magyar író – a három bölény (Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza)– fajsúlyos és nagy ívű pályájának válogatott műveit sorakoztatjuk fel a könyvespolcra, hogy mindig szem előtt és kéznél lehessenek. Ők irodalmunk biztos pontjai, akiket érdemes újra és újra elolvasni. Ezért ajánljuk most az olvasók figyelmébe ezt a 33 műből álló válogatást, amely egyaránt tartalmaz ismert kötelezőket és kevéssé ismert irodalmi gyöngyszemeket.

A szabadságharc előtti időkben zajló történet középpontjában egy fennhéjázó kisnemes, Mácsik György története és a Laczkó család áll. Valamennyien az egykoron elveszített Békés vármegye visszaperléséről álmodoznak, és időnként tesznek is érte valamit. Mindenesetre vagyonuk maradékát jogászokra költik, hátha egyszer az ősi birtok visszatér.
A regény születésének idején a magyar társadalmat a pusztuló nemesség sorsa foglalkoztatta. Ebbe a vitába nemcsak újságíróként, karcolataival szólt bele Mikszáth, hanem ezzel a regényével is. Ő sem volt közömbös a nemesi világ pusztulásával szemben, de tudta, hogy "késő már a vármegyét siratni, hát inkább keressük meg benne a nevetnivalót".

Mikszáth Kálmán (1847. jan. 16. – 1910. máj. 28.) író, újságíró, nagymestere a magyar kritikai realista prózának, az MTA tagja

Már gyermekkorában közvetlen kapcsolatba került a néppel, amely meghatárota késöbbi írói pályáját. Különböző fővárosi lapokba írogatott, híresek voltak parlamenti karcolatai.  Szépírói munkássága Szegeden bontakozott ki, itt csíráztak ki benne a Tót atyafiak (Bp., 1881) és A jó palócok (Bp., 1882) történetei, ezek a hagyomány nélküli novellaremekek, amelyekkel egy csapásra az ország egyik legjelentősebb írója lett. Nagyszabású regényei közül első és legnagyobb sikerét a Szent Péter esernyőjével (Bp., 1895) és a Beszterce ostromával (Bp., 1895) aratta.Tagja volt a Petőfi (1878) és a Kisfaludy (1882) Társaságnak.

Nevének vonzóereje már a 80-as évek elejétől Jókaiéval vetekszik. 1907-ben Összegyűjtött munkáiért az MTA nagyjutalmát nyerte el. Műveit a világ sok nyelvén olvassák.

Írói pályája egybeesik az országnak a kiegyezést követő fejlődésével. Írásművészetét azonban nem a hibák és bűnök elkendőzésének szolgálatába állította, hanem tükröt igyekezett tartani korának.