1 400 Ft
Vagy
Várható szállítási idő:
5 munkanap

Cholnoky László:
Piroska

Írásmûvek Kiadó, 2010
267 oldal
Kötés: puha kötés
ISBN: 9786155006241

Cholnoky László: Piroska

Az önpusztító életvitelt folytató szerző első regénye, a Piroska tíz évvel halála előtt, 1919-ben jelent meg. A mű nem hasonlít semmiféle más magyar regényhez, különös ötvözete a szeszélyes emlékezésnek, az alkoholkábulatban gomolygó látomásoknak, a filozófiai töprengéseknek és vitáknak, és a lélektani esszéknek. A kitűnően szerkesztett novellákkal szemben ez a regény csaknem formátlan, ugyanakkor nagyon szép stílusú, és szemléletes, összevisszaságában is izgalmasan érdekes, mert hőse az élet peremén, az önpusztítás kísértései közt élők igaz, élethű típusa.

Cholnoky László (Veszprém, 1879. július 11. - Budapest, 1929. április 21.): író.

A történelmi Cholnoky család tagja, Cholnoky Viktor és Jenő öccse. Apja harminckét éven át Veszprém tiszti felügyelője, így családja biztos anyagi háttérrel rendelkezett. Veszprémi Piarista gimnáziumban érettségizett, utána Budapesten beiratkozott a Kereskedelmi Akadémiára, de tanulmányait hamar abbahagyta, rövid ideig titkár volt a MÁV-nál, majd huszonhét éves korától csak az írásból élt. Eleinte újságíráskodott is, de a 20-as években már csak szépirodalommal foglalkozott. Írásait a Nyugat és számos más napilap is közölte.

Sokat éjszakázott, az alkohol rabjává vált, majd hajléktalan lett. Alkoholproblémái folytán Hajnóczy mellett az egyike azon magyar íróknak, aki szinte orvosi precizitással, de szépirodalmi szinten tudta ábrázolni az alkohol függőség mindennapi poklát. Magányos volt, nem járt olyan helyekre, ahol írótársaival találkozhatott volna, írásaiban pedig sokszor előfordul az öngyilkosság, mely szinte előrevetítette sorsát.

 

 

-->

Cholnoky László (Veszprém, 1879. július 11. - Budapest, 1929. április 21.): író.

A történelmi Cholnoky család tagja, Cholnoky Viktor és Jenő öccse. Apja harminckét éven át Veszprém tiszti felügyelője, így családja biztos anyagi háttérrel rendelkezett. Veszprémi Piarista gimnáziumban érettségizett, utána Budapesten beiratkozott a Kereskedelmi Akadémiára, de tanulmányait hamar abbahagyta, rövid ideig titkár volt a MÁV-nál, majd huszonhét éves korától csak az írásból élt. Eleinte újságíráskodott is, de a 20-as években már csak szépirodalommal foglalkozott. Írásait a Nyugat és számos más napilap is közölte.

Sokat éjszakázott, az alkohol rabjává vált, majd hajléktalan lett. Alkoholproblémái folytán Hajnóczy mellett az egyike azon magyar íróknak, aki szinte orvosi precizitással, de szépirodalmi szinten tudta ábrázolni az alkohol függőség mindennapi poklát. Magányos volt, nem járt olyan helyekre, ahol írótársaival találkozhatott volna, írásaiban pedig sokszor előfordul az öngyilkosság, mely szinte előrevetítette sorsát.