Gárdonyi Géza: Aggyisten Biri!
A három nagy magyar író – a három bölény (Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza)– fajsúlyos és nagy ívű pályájának válogatott műveit sorakoztatjuk fel a könyvespolcra, hogy mindig szem előtt és kéznél lehessenek. Ők irodalmunk biztos pontjai, akiket érdemes újra és újra elolvasni. Ezért ajánljuk most az olvasók figyelmébe ezt a 33 műből álló válogatást, amely egyaránt tartalmaz ismert kötelezőket és kevéssé ismert irodalmi gyöngyszemeket.
Kelesse Pali és Mács Biri két ellenséges család gyermekeként nő fel, majd a gyűlöletből szerelem válik, mikor Pali visszatér Amerikából, ahol hiába próbált szerencsét. Biri, távolléte alatt, kislányból gyönyörű hajadonná serdült, és miután újra találkoznak, Pali egyetlen célja az, hogy elnyerje a lány szívét. Ezért kész megtenni bármit; a háborúban megmenti Biri testvérének, elkeseredett ellenségének életét, majd a lány apját elragadó lovak után veti magát…
Gárdonyi Géza, Ziegler (Agárd, 1863. aug. 3. – Eger, 1922. okt. 30.) író, költő, az MTA tagja.
Pályáját tanítóként kezdte, majd Győrben a Hazánk, a Győri Közlöny, majd a Győri Hírlap munkatársa, lett. Novellái, versei sorra jelentek meg a budapesti lapokban. 1889-ben a Szegedi Híradó, 1890–91-ben a Szegedi Napló, 1891 nyarától néhány hónapig az Arad és vidéke munkatársa. 1891-ben Argyrus librettójával elnyerte a Műbarátok Köre pályadíját. 1892–97 között a Magyar Hírlap munkatársa, ahova zenei vonatkozású cikkeket is írt. Barna Izsó operettzenéjéhez szöveget is készített (A paradicsom.) Az én falum (1898), az Egri csillagok (1901) megjelenése, A bor c. színművének hatalmas sikere a Nemzeti Színházban (1901) az ország egyik legolvasottabb írójává tette. 1903-ban a Kisfaludy Társaság tagja.
Élete vége felé nemegyszer misztikus pszichologizálás felé fordult, ábrázolásmódjába zavaró, hamis romantika vegyült, történelemszemléletét Schopenhauer pesszimista filozófiája befolyásolta. Korai művei azonban a magyar irodalom számottevő értékei. Az egri várban temették el.
Az Ön bevásárlókosara üres.
