1 700 Ft
Vagy
Várható szállítási idő:
5 munkanap

Verseghy Ferenc:
Verseghy Ferenc összes költeménye

Írásmûvek Kiadó, 2010
442 oldal
Kötés: puha kötés
ISBN: 9786155006227

Verseghy Ferenc: Verseghy Ferenc összes költeménye

A magyar irodalomban mint lírai és elbeszélő költő, esztéta és mint nyelvész fejtett ki nevezetes munkásságot. Zeneértő, sőt zeneszerző volt, aki tanítását a német versformák elsőbbségéről nemcsak elméletileg, hanem a dalaira szerzett dallamokkal is támogatta.

Verseghy Ferenc (Szolnok, 1757. ápr. 3. – Pest, 1822. dec. 15.) a magyar felvilágosodás korának írója, a jakobinus mozgalom tagja.

Teológusként végzett, 1783-ban bölcseleti doktorrá, 1784-ben pedig a hittudományok borostyánosává avatták. Világias életmódját, felvilágosult, egyházellenes írásai nem nézték jó szemmel. 1794-ben a Martinovics-ügyben elfogták, amiért a kátét terjesztette s a Marseillaise-t lefordította. Egy évvel később a hétszemélyes tábla halálra ítélte, ezt azonban 9 évi várfogságra változtatták, a jakobinus mozgalom elítéltjei közül utolsóként szabadult.

Sokoldalú író volt, esztéta, számos polgárias szemléletű verses elbeszélést írt. Nyelvtudományi kérdések: a helyesírás, a nyelvhasonulás, a nyelvjárások problémái is foglalkoztatták. A helyesírás alapkérdéseiben vele és híveivel, az ún. jottistákkal éles harcot folytatott a szóelemző módszert követő Révai Miklós. Kezdeményezése nyomán indult meg a magyar műdalirodalom. Az irodalmi életből kirekesztve halt meg.

 

Verseghy Ferenc (Szolnok, 1757. ápr. 3.Pest, 1822. dec. 15.) a magyar felvilágosodás korának írója, a jakobinus mozgalom tagja.

Teológusként végzett, 1783-ban bölcseleti doktorrá, 1784-ben pedig a hittudományok borostyánosává avatták. Világias életmódját, felvilágosult, egyházellenes írásai nem nézték jó szemmel.  1794-ben a Martinovics-ügyben elfogták, amiért a kátét terjesztette s a Marseillaise-t lefordította. Egy évvel később a hétszemélyes tábla halálra ítélte, ezt azonban 9 évi várfogságra változtatták, a jakobinus mozgalom elítéltjei közül utolsóként szabadult.

Sokoldalú író volt, esztéta, számos polgárias szemléletű verses elbeszélést írt. Nyelvtudományi kérdések: a helyesírás, a nyelvhasonulás, a nyelvjárások problémái is foglalkoztatták. A helyesírás alapkérdéseiben vele és híveivel, az ún. jottistákkal éles harcot folytatott a szóelemző módszert követő Révai Miklós. Kezdeményezése nyomán indult meg a magyar műdalirodalom. Az irodalmi életből kirekesztve halt meg.